Érdekes gyakorlat kezdődött a 2002-es kormányváltás után. A környezetvédelmi hatóságnál jórészt leváltották az addigi vezetést. Az új tótung-faktumok gyorsított eljárásban kezdték kiadni az építési engedélyeket, olyan területeken, ahol „Környezetterhelési Hatásvizsgálatok” nélkül nem lehetett volna. Nem csak a közlekedésben, hanem a mostani árvízi védekezésnél is derültek ki „érdekességek” – például ártérre adtak ki bevásárlóközpontra építési engedélyt.
Joób Sándor és Miklósi Gábor riportjában a Sajó árterén épített „Miskolc Shopping Park” engedélyeztetési eljárását járja körül, amiben néhány „sötét folt” alaposabb vizsgálatot kívánna.
Halásztelek és a környék városai a közlekedés miatt szenvednek. A Csepel-szigeten szintén lenne ok a vizsgálatra. A túlterhelt Rákóczi Ferenc út bizonyos napszakokban akár közveszélyesnek (mentők, tűzoltók, rendőrség helyszínre jutását gátoló dugók miatt) is tekinthető zsúfoltságát figyelmen kívül hagyva, néhány kilométeren belül adtak ki építési engedélyt két nagyobb tömeget vonzó bevásárló központra – holott a szigethalmi és tököli Dunapart parcellázását követően már a nyolcvanas években hat-nyolc kilométeres dugókat lehetett tapasztalni a legrosszabb, vasárnap délutáni, majd később a hétfő reggeli időpontokban. Mára napi rutinná vált a kritikusnak mondható helyzet. Reggel a főváros felé tapasztalható közel egy órás várakozási idő, a tömegközlekedésben pedig a dugókban álló járművek miatt előfordul járatkiesés. Délután az utólag épített – és a szűk hely – M0 csatlakozás mérete miatt gyakran az M0-ás autóúton okoz forgalmi dugót a hídon megállni kényszerülők tömege. Szerencsére még eddig nem történt tömeges baleset a gyakran hirtelen beálló külső sáv miatt.
Az index.hu riportjában megkérdezett Illés Zoltán szerint – „Itt azonban – és szerinte számos másik esetben – nem volt elég erős a hatóság ellenállása, ezért az államtitkár „él a gyanúperrel, hogy korrupció áll a rossz döntések hátterében”. Illés Zoltán azt is kivizsgáltatná, hogy az M30-as Miskolcot elkerülő szakasza, ami jelen esetben gátként állította meg a vizet, miért pont az adott helyre, és miért nem lábakra állítva vagy vízelvezető alagutakkal épült. Az államtitkár szerint ha az engedélyek kiadása meg is felelt a jogszabályoknak, akkor is kezdeményezni fogja módosításukat, mert ellentmondanak a józan észnek.”
„Erre a kérdésre Sólyom László köztársasági elnök is kitért, amikor június 7-én az árvíz sújtotta Felsőzsolcára látogatott. A példátlan összefogás méltatása mellett Sólyom László azt mondta, „borzasztó nehézséget” okoz a védekezés koordinálásában, hogy az egyes gátszakaszok eltérő tulajdonban vannak, és hogy ártérre is épültek az utóbbi években házak. Sólyom László szerint az érintett településeknek le kell vonniuk azt a tanulságot is, hogy nem lehet építési engedélyt kiadni olyan veszélyes helyekre, mint az ártér.”
Loading ...